A mai igehirdetés témája: Az ötezer ember megvendégelése
Fő mondanivalója: Higyj a láthatatlanol túl is
Bevezető rész: Köszöntök minden kedves jelenlevőt az Úr Jézus
nevében.Örülök, hogy együtt lehetünk, és hallgathatjuk az
Úr üzenetét.A mai alklalommal,egy jól ismert történet által kiván szólni hozzánk az Isten, amit a János evangéliuma 6 részének első 15 versében találunk megirva.


Két fő dolgot szeretnék kiemelni:
1. A csodák
Az evangeliumokat olvasva kitűnik az, hogy Jézust földi életében mindig nagy tömeg vette körűl.Méginkább azután,hogy megkezdte tanitói munkásságát.De legtöbb alkalommal a tömeget nemcsak a kiváncsiság vonzotta, hanem azok a csodák amelyeket Jézus szemük láttára cselekedett.

a) Miért történtek a csodák???
Sokan nem hittek ugyan abban, hogy Ő ténylegesen az Isten Fia, és csak egynek a próféták közűl képzelték, de viszont mégis követték Őt, arra várva hogy csodát láthassanak.Jézus, nem a népszerűségét akarta növelni, vagy hatalmát mutogatni, csupán azt a célt szolgálták csodái, hogy ezáltal az emberek higgyjenek Benne, és megismerjék általa az Igaz Istent.
A fent emlitett igeszakasznak már az elején kitűnik az, hogy az emberek leginkább a csodái miatt követték Őt: „És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.”(rész:2 vers)
Jézus ebben a történetben, ujjabb csodát készül tenni.

b) Kell e a csoda?
Mivel látja, hogy ismét nagy sokaság veszi Őt körűl, egy kérdést intéz Filephez: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?”Nagyon érdekes az, hogy Jézus e tanitványt kérdezi meg.És nem azért mert ezt épp a tanitványok kellene, hogy megoldják ezt a problémát, hanem a hitét akarja próbára tenni.Mert ahogy irva találjuk a 6. versben Ő maga jol tudta, hogy mit akar cselekedni.De akarta látni, hogy ez esetben Filep mit tesz?Hogy reagál?
Tud-e ilyen esetben is bizni eléggé Ő benne vagy emberileg próbálja ezt a dolgot megoldani?De Filep emberileg nézi a dolgokat.Okoskodik, és nem gondol arra, hogy aki tőle ezt megkérdezte, már jó előre tudja a választ,és a kivitelezést is.Mindent tud, és mindent lát.Erre a kérdésére Filep, mintegy felhorkan, hogy : „ Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.” Habár Jézus tanitványa volt, és jóllehet vele volt nap mint nap, és látta a csodáit amiket tett, nem tudta azt elkönyvelni magában,hogy ez a Jézus mindenek felett áll, mindent megtehet, minden hatalmában áll.Még ennek az 5000 embernek a problémája sem lehetetlen előtte.Képes ezt is megoldani.De emberileg nézve Jézus csodái mind természetfölötti dolgok.Amikre más nem volt képes.

2. A Hit
És a csodáihoz nem nagy hókusz-pókuszokra volt szükség.
Csupán egy dolog volt szükséges: a HIT.Ha figyelmesen kisérjük Jézus életét láthatjuk azt, hogy a hit mindig döntő szerepet játszott a hit.És amint ez egy kicsivel később kiderűl a történetből, András, a Simon Péter testvére is hijján van ennek a hitnek.Van itt egy gyerek, akinek van öt árpa kenyere, és két hala.De mi ez ennyi embernek?Mai nyelven azt is mondhatnánk, hogy az egyenlő a semmivel.Egy ember talán ha jóllakna vele.De ez a sokaság?Ami csak férfiakból öt ezret számlál, emberileg nézve mindenképp képtelenség.És még ott vannak a gyerekek és a nők.
Talán meg fordúlhatott a tanitványok fejében, hogy a Mester itt azért egy kicsit mégis csak elszámolta magát.Ennyi éhes ember, és Ő azt kérdezi tőlük, hogyhonnan vegyünk kenyeret, hogy ezek jóllakhassanak? 200 dénár árú kenyér.

a) Minden helyzetben van-e elegendő hitünk?
A Bibliai dokumentumokat figyelembe véve láthatjuk azt, hogy jókora összegről van szó. 1 dénár 4 gramm súlyu ezüstpénz értékének felelt meg. Tehát a 200 dénár úgy 800 gramm ezüstpénznek felel meg, ami nem csak akkor volt nagy az értéke hanem napjainkban is elég drága.És ott állnak tétován, és nem tudják hogy mit tegyenek.Hogy lakassák jól ezt a nagy tömeget.Mintha csodára várnának, és nem gondolnak arra, hogy a csoda közelebb van hozzájuk mint hinnék.Jézusban magában testesülve meg.Még a körülötte tolongó nép részéről talán elfogadható lenne, hogy egy ilyen helyzetben csődöt mondjanak, de a tanitványok részéről érthetetlen ez a dolog.Hiszen látták a csodáit, a Kánai mennyegzőben is mikor a vizet borrá változtatta.Ez volt Jézus első csodája.És ők ennek szemtanúi voltak.
És igy tovább sorolhatnánk azokat a csodákat amelyeket Jézus szemük láttára cselekedett.És ebben az esetben ez mégis túl kevésnek bizonyúl.Nem tudom, hogy ha én lettem volna a tanitványok helyében hogyan cselekedtem volna.De lehet, hogy nekem sem az lett volna az első gondolatom, hogy : Mester, neked egy szavadba kerűl és....
Jézus mégsem viszonyúl bántóan vagy lekicsinylően a tanitványokhoz.Nem dorgálja meg őket, nem hányja szemükre azt, hogy kicsinyhitűek.Mert Ő már jó előre tudta mit akar végezni.Elébe hozták az öt kenyeret és a két halat, és Ő azt megáldva a tanitványoknak adta és azok szétosztották.

Jézus a csodáival soha nem a népszerüséget kereste, és nem a sajét dicsőségére tette azokat.A Lázár feltámasztásánál is előbb imádkozott, hálákat adott az imameghalgattatásért.

Jézus-Atya kapcsolat:
Jézus szoros kapcsolatban volt Attyjával.És valahányszor csodát tett a HITET tette próbára.Ismét a Lázár feltámasztásához térek vissza, ahol Jézus ezt kérdezte Mártától: hiszed-é, hogy a te testvéred, Lázár fel fog támadni? Kérdezhette volna azt is, hogy akarod-e, hogy a te testvéred feltámadjon?Mert Istenségénél fogva ezt is megtehette volna.De Ő a hitet akarta látni.Olyan sokszor bánkódótt már az én életem felett is, mikor látta, hogy nincs hitem.Pedig Ő azt mondta, ha egy mustármagnyi hitünk van, nagy dolgokra vagyunk képesek.Egy mustármag pedig amint tudjuk nagyon kicsi.Szinte jelentéktelen.De Isten azt is értékeli.És megjutalmazza.

b) Igazi-e a hited?
De néha-néha próbára is teszi, hogy meglássa mennyire őszinte, és néha olyan dolgokat enged meg amiket nem értünk, és amik talán fájnak.És ilyenkor mutatkozik meg kinek-kinek a hite.És aki nincs igazán Istenbe gyökerezve, nem igazi, hanem csak felszines a hite, egy-egy ilyen megpróbáltatásban teljesen elvesziti azt a kis hitét is amivel ugymond rendelkezett.De aki az Úrban bizik, az hálát tud adni a próbák közepette is, mert tudja azt, hogy Isten nem enged nagyobb próbát az életükbe, mint amennyit el tudnának hordozni.Az ilyen emberek megtapasztalják a próbák áldását is, mert tudják hogy a próbákkal Isten nem büntet hanem áld, és erősit.

c) Kiben hiszel?
Hit.Milyen egyszerű dolog, és mégis milyen nehezen megy ez még a hivő embernek is.De ne iltéljük el a tanitványokat, azért ahogyan reagáltak, mert talán mi sem lettünk volna külömbek,és függetlenül attól, hogy olyan sok csoda szemtanúi voltak, nem fejlődött ki bennük az a gondolkodásmód ami Jézust jellemezte.
Próbáltak ők segiteni de a maguk emberi gondolkodásmódjuk szerint.És Jézus megteszi azt a lépést mit már azelőtt megertvezett, hogy Filepnek azt mondta volna : „Adjatok nekik enni.”És ezáltal is az Atya dicsőségét kereste.Igy szólt a tanitványokhoz : „Ültessétek le a népet”.Dehát Mester - gondolhatták a tanitványok- gondolkozz.Nagyon sokan vannak.Csak férfiból 5000 van és még a gyerekek, az asszonyok.És nekünk nincsen csak öt kenyerünk és két halunk.Mit akarsz tenni?Lehetetlen ennyi ember jóllakatni.És pénzünk sincs, hogy vásároljunk.Mire készülsz?
Ne tedd nevetségessé magad.Tudjuk, hogy csodákra vagy képes...de ötezer ember az akárhogy is ötezer ember.De Jézus tudta mit akar tenni.És ebben nem akadályozhatta meg sem a tanitványok hitetlenkedése, sem a nagy tömeg.Bizott az Attyjában.
És szemeit az égre emelte, hálákat adott, és megtörve a kenyeret adta azt a tanitványoknak, hogy osszák szét az embereknek.
És leült a sokaság, mivel nagy fü volt azon a helyen, úgy olvassuk az igében.Hogy miként történt a csoda arról nem találunk részletes leirást.De megtörtént, az biztos.
Nagyon csodálatos dolog látni azt, hogy Jézus azt a tömeget, ami biztosan több helyről érkezett, mitegy asztalközösséggé formálja.Nem várta meg ameddig a sokaság enni kért, hanem Ő volt az aki kezdeményezett.

Mint legtöbb esetben.De miért akarta Jézus megvendégelni ezt a sokaságot, mikor Ő előre tudta, hogy nincs csak öt kenyerük és két haluk.Nem azért, hogy hatalmát mutogassa, sem nem azért, hogy az embereket ámulatba ejtse.
Egyetlen egy cél állt előtte.Egy olyan valamit akart az embereknek átadni, amit más nem tudott megadni.És ez az élet kenyere.És azért akarta megvendéghelni őket, hogy megajándékozhassa őket az életnek kenyerével.Vagyis saját magával, hiszen kijelentette : „Én vagyok az élet kenyere”.Jézus Krisztus még ma is osztogatni akarja ezt a „kenyeret”.Nekem, neked, és mindannyiunknak.
Nem pénzért, hanem teljesen ingyen.Szeretetből, és kegyelme által.Hiv téged is.Ha nem vettél még belőle, hát tedd meg.Mert Ő az életnek kenyere, és kiapadhatatlan forrása az élő viznek.
Aki ebből a kenyérből, és ebből a kútfőből táplálkozik, az soha örökké meg nem éhezik, és meg nem szomjúhozik.Mekkora áldás ez testvérek.Mennyi szeretetet és jóságot rejt magában.Mikor arra gondolok, hogy velem, veled, és velünk elveszett bűnösökkel, maga Jézus Krisztus asztalközösséget vállalt, és Önmagát adta ezért áldozatúl, nem találom a megfelelő szót, hogy hálám kifejezzem.És csak annyit mondok : Köszönöm Neked.
Befejezés képpen egy verset szeretnék idézni amit nemrég olvastam, és összhangban van a felolvasott igével.
A Vers igy szól:
AZ ÖTEZER EMBER MEGVENDÉGELÉSE
Tágas mezőn ezernyi nép,
Tarkállik tőlük mind a rét.
Hallgatják, Jézus mit tanít:
Isten országa titkait.

Megéhezett a nagy sereg.
Így szól egy kedves kisgyerek:
„Van nálam két hal, öt kenyér.“
De ennyi népnek az mit ér?




Jézus kezébe fogja hát,
És áldja érte az Atyát:
„Ötezer szájnak oszthatok
Abból, mit egy gyerek hozott.“

Jézus kezéből átveszik,
Mindenki bőven jóllakik.
Bármi kevés úgy lesz elég,
Ha ma is Jézus osztja szét.