Talán nagyon sokszor kell megálljunk úgy Isten előtt, hogy: "Istenem, kérlek bocsáss meg nekem."Emberek vagyunk, és eleshetünk, tévedhetünk de ne hivatkozzunk arra, hogy :"hát emberek vagyunk"
Bár ez igaz, és nehéz megállni ebben a megromlott világban, de hű Az aki igéretet tett: "Nem hagylak árvákúl titeket".
Én nagyon sokszor elestem már. Sokszor megbántottam Istent a tetteimmel, viselkedésemmel, és sokszor azt éreztem, hogy már nem jöhetek hozzá a bűneimmel. Valahogy féltem és szégyeltem elé jönni, hogy ujból bocsánatot kérjek.De nem találtam addig nyugalmat. Ő megigérte, hogy aki tiszta szivből, őszinte bűnbánattal jön Elébe, azt Ő ki nem veti!
Akkor meg miért habozunk és kételkedünk még mindig?
Ő nem minket gyűlöl. Csak a bűnt. De a bűnös embert szereti és meg akarja szabaditani minden bűnéből. Engem is, Téged is, és minden embert.
Gyere menjünk hittel Ő elébe, és igy kérjük az Ő bocsánatát. Még ma! Most!
Urunk, könyörűlj rajtunk kérünk!
