Bölcs gondolatok.......



Legbenső félelmünk

Legbenső félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk.
Legbelső félelmünk az, hogy hatalmunk nem ismer mértéket.
Nem sötétségünk, hanem ragyogásunk ijeszt leginkább.
Azt kérdezzük magunktól: Ki vagyok én, hogy csillogásommal másokat elkápráztassak?
Miért ez a kishitűség?
Isten gyermekei vagyunk. Ha kicsinyek maradunk, azzal nem szolgáljuk a világot.
Senki előtt nem nyitunk új utat azzal, ha törpévé tesszük magunkat, nehogy mások elbizonytalanodjanak mellettünk.
Arra születtünk, hogy kinyilatkoztassuka bennünk lakozó Isten dicsőségét.
Mert ő nemcsak némelyikünkben, de mindegyikünkben ott lakik.
Amikor engedjük világítani saját fényünket, önkéntelenül lehetővé tesszük másoknak, hogy ugyanezt tegyék.
Amikormegszabadulunk félelmünktől, jelenlétünk automatikusan felszabadít másokat.

(Marianne Williamson)

“Az emberben rejlő képességek nagyobbak, mint ahogy azt ő tudja, és a képességek, amelyeket Isten neki adhat, nagyobbak, mint álmodná.” (Spurgeon)

“Saját tehetetlenségünk semmit sem változtat Isten ígéretein.” (Spurgeon)

“Jobb a szívben tartani a Bibliát, mint a könyvespolcon.” (Spurgeon)

“Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.”

( A Példabeszédek könyve 19:3)

“Isten gyógyít, az orvos pedig kapja a fizetséget.” (Benjamin Franklin)

“Mi mindent meg nem cselekszik Isten azoknak az életében, akik maradéktalanul bíznak benne.” (Hudson Taylor)

“Az Isten iránti szeretet akkor tiszta, ha az öröm és a szenvedés egyenlő hálára indít.” (Simone Weil)

2011. november 17., csütörtök

Itt az aratas


Ma azzal az igeresszel foglalkoztunk amelyikben Jezus igy szol a tanitvanyaihoz: "Azt mondjatok, ime meg negy honap az aratasig, de en mondom nektek, nezzetek fel, az aratnivalo megerett az aratasra" (Luk.4:35). Eddig nincs is semmi baj. Addig majdnem mindenki eljut hogy ezt megertse. De az ige azt mondja tovabb hogy : "Kerjetek az aratas Urat, hogy kuldjon munkasokat az o aratasaba". A munka kimondhatatlanul sok , de az ido es a munkas keves. Sokan azt hiszik, hogy ez azoknak szol akik idegen orszagokban elmaradott emberek kozt vegeznek missziomunkat. Igen, ez a misszionarusoknak szol. Ez neked szol es nekem szol. Mert nem csak az a misszionarus aki tegyuk fel, Indiaba, Afrikaba, Peruba...stb kulombozo torzsek kozt hirdeti az iget. Minden egyes hivo ember misszionarus a maga helyen. A kornyezeteben sok az aratnivalo. Es egyfelekeppen mindenkepp missziozik. Ha Isten igejet hirdeti es meg is eli akkor missziot vegez az Urnak. De van egy masik valtozat is. Aki hallgat es nemcsak hogy nem mondja, de nem is eli azt meg. Ez is missziot vegez, de ez az ordognek. Mert aki nem ISTENT hirdeti az akarva akaratlan az ellentetet fogja hirdetni. Ha szavaival nem is, eletevel mindenkepp. Mindannyian hirdetunk valamit. Isten azt akarja, hogy vizsgaljuk meg az eletunket es azt, hogy mit, vagy esetleg Kit hirdetunk. Szanjuk oda magunkat teljesen, fentartasok nelkul Istennek, hogy tudjon minket hasznos hirdetoive tenni. Kialtsuk be ebbe a rohano vilagba, batran hangosan, hogy Isten el, es szamadasra fog elohivni minden embert. Legyunk utjelzo tablak, fenyek a sotetben, es Istennek odaado kuldottei, akik merjuk elmondani az igazat. Isten ezt varja el tolunk. Ne okozzunk neki csalodast. Isten nem kotelez arra hogy elmenj a vilag vegere az evangeliummal. Es arra sem fog kotelezni hogy "segits az aratasban". Isten csak egy felhivast intez hozzad, hozzam, hozzank. Ki az az ember aki arra vallalkozik hogy bealljon az aratasba? Ez egy nyitott kerdes.Valaszolj ra IGENNEL.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése